Az alkotottak mind különböztek egymástól. S bár voltak köztük olyanok, nem is kevesen, akik pontos másai voltak egymásnak, valójában ők is mind egy lénytől, vagyis helysebben ábtól származtak. Lénynek nevezni ugyanis az üptiátokat, vagy éppen a külyantokat kissé félrevezető lehet. S ha egyébként sem a valós lény fogalommal azonosítjuk, megérdemel ez is egy önálló nevet. Az utolsó létsík világa tehát ábokból épül fel. Az ábok négy kámja pedig mind mind különböző módon szaporodik.
Az üptiátok kizárólag mágia útján szaporodnak, mivel semmilyen kézzelfogható testük sincs, csupán a morényok felfoghatatlan mennyiségű gondolatából álló mágikusan összefogott kollektív tudat, mely olyan erővel fortyog a mágiától, hogy csillagként fénylik, és fénysugarakként lövelli ki magából minden irányba a gondolatfoszlányokat. Az üptiátok tehát legfeljebb egyfajta tudathasadás esetén szaporodhatnak, mikor a híveik, az őket éltető morényok gondolatai annyira ellentmondásosak, hogy azt képtelenség egyetlen tudatként azonosítani. Ekkor a üptiát két külön ábbá válik, melyek közül a régi, jól megszokott gondolatok őrzője tekinthető az atyának, az új, a korábbiakkal összeférhetetlen gondolatokból álló tudat pedig a leszármazottnak, aki attól a pillanattól kezdve külön utakon jár.
A külyantok szaporodása kevésbé összetett folyamat. Hiszen ezeket a gigászi bábokat az üptiátok rángatják kényükre-kedvükre, így a szaporodásuk is egyszerű osztódással azonosítható be. A külyantoknak egyébként elég csekély önállónak tekinthető gondolatuk van, így nem is könnyű őket megkülönböztetni egymástól, és talán nem is érdemes.
A gyimerlúrok ügye viszont már egy kicsit bonyolultabb. Bár náluk is jellemző az osztódás, az sok esetben bizonyos szabályos fejlődési folyamatokkal is társul, vagy épp szertartás szerű körítéssel. Ezek persze mind üptiátfüggő dolgok, melyeket a morényok mágia segítségével gyakran közvetlenül is befolyásolnak.
A legbonyolultabb szaporodási szokásokkal viszont épp a morényok rendelkeznek, ahogy az várható is volt. A morényok ugyanis elég változatos megoldásokkal álltak elő szaporodás terén, melyeket rendszerint nem kevés mágiával is nyakon öntenek. A kizarák szaporodása például egyfajta élet vize kultuszra alapszik, mely leginkább egy mágikus klónozási szeánszként fogható fel, és mellőz bármiféle testiséget.
Hozzászólások