Gubancvilág táplálói a gyimerlúrok. A morényokhoz képest gigászi lények komótos mozgással járják a külyantok felszínét az istenek parancsára, hogy a morényokat táplálják. Az istenektől és külyantoktól kapott energiákat alakítják étellé, és itallá, hogy aztán a gyimerlúrevő morényoknak ajándékozzák azokat.

A gyimerlúrok népe - csak úgy mint a morényoké - rendkívül változatos. A három nagy törzsüket azonban egyértelműen meg lehet határozni.

A razágok szilárd testű jenyádhasonmások. Csak épp sokkal kisebbek tőlük, és testük nem földből, és sziklákből tevődik össze, hanem fából és gyümölcsökből. Van köztük olyan, amelyik csupán három-négy csupasz karból áll, és csak egy-két nagyobb, száraz gyümölcsöt terem, azt is csak akkor, ha nagyon muszáj. De van olyan is, amelyik teljes testét a morényoknak áldozza, megannyi kart növeszt, és csak néhánnyal támaszkodik, a többit mind az égnek emeli. Gyümölcsökből pedig olyan sokat terem, hogy még maga is majd beleroppan a súlyukba.

A tájoszok folyékony testű sokszínű lények. A hiádok testében élnek, belőlük táplálkoznak, és mikor eljöttnek látják az időt, alászállnak az égből ezer darabra hullva, hogy földet érve patakokká álljanak össze, és a morényok szomját oltsák. A dombos hátú jenyádok sem akadályozzák mozgásukat. Ha kedvük van hozzá, vagy épp istenük utasítja őket, bármikor felcsordogálnak akár a legmagasabb hegy tetejére is. Ha barát issza őket, éltető elixírré válnak, ha viszont ellenség, a leghalálosabb méreg válik belőlük. Sőt, ha az ellenség nem elég ellenálló, még az is előfordulhat, hogy a tájosz átveszi elméje felett a hatalmat. Földi dolguk elvégeztével - kifakulva, elgyengülve - hosszú utazásra indulnak az ég felé, ahol a hiádok már várják őket.

A légtestű hinéliák nem sokban különböznek az élettelen szelektől. Legfeljebb csak annyiban, hogy ők gondolkoznak, terveznek, és ha kell akarattal ölnek. Létük célja nem a morényok táplálása. Az ő feladatuk a harc. A gyimerlúrok leggyorsabbjaiként a legtöbb morénynál is sebesebben jutnak át az ellenséges területekre, és összecsapnak gyimerlúrral, morénnyal egyaránt. Ha pedig egyedül nem bírnak ellenségükkel, egyesítik erőiket, és pusztító tornádóvá összeállva söprik el a lényeket. Ha pedig erejük fogytán, visszatérnek saját vidékükre, felemelkednek a magasba, és a hiádok oltalmában pihennek, míg ismét harcra készek nem lesznek.