Az utolsó létsík

Ez az elektronikus napló az általam készített szerepjáték világának nyílt leírása, melyet bárki bátran véleményezhet, vagy saját ötletekkel egészíthet ki. Minden komoly érdeklődőt szívesen látok!

Hozzászólások

  • Kosina Zoltán: Én valahogy így vázoltam fel ezt a fajt pár évvel ezelőtt: img0.tar.hu/gubancvilag/img/36218229.jp... (2010.10.16. 20:53) Kizarák
  • Kosina Zoltán: A kevésbé taktikus üptiátok morényai kőből, azaz a jenyádok testéből, míg a bölcsebbek eleven razá... (2010.10.16. 20:50) Épületek
  • Kosina Zoltán: A razágok faját inkább alfajokra bonthatjuk ezek alapján a különbségek alapján, vagy nagyon szélső... (2010.10.16. 20:01) Kámok
  • Kosina Zoltán: Az Alkotó nem az egész világot teremtette, hiszen Gubancvilág a végtelen számú párhuzamos létsík u... (2010.10.16. 19:53) Az alkotás napja
  • Kosina Zoltán: A félelem valóban képes valós lényeket teremteni. Szóval jobb, ha nem hallucinálsz. Ha pedig attól... (2010.10.16. 18:54) Kísértetek
  • Kosina Zoltán: Pontosan, olyan, mint egy mentés, vagy inkább egy előre elkészített program, mert tulajdonképpen a... (2010.10.16. 18:52) Halál
  • Ithor: Írtad, hogy razágok közt is van többféle, olyan amelyik sok gyümölcsöt terem, a másik kevesebbet. ... (2010.10.16. 18:43) Kámok
  • Kosina Zoltán: A tudáskövet legegyszerűbben könyvként lehet felfogni. Aki rengeteg könyvet felhalmoz, rengeteg tu... (2010.10.16. 18:41) Mágia a gyakorlatban
  • Ithor: Tehát a világot az Alkotó teremtette, a morényok pedig az üptiátokat. Az alkotó mit is teremtett t... (2010.10.16. 18:40) Az alkotás napja
  • Kosina Zoltán: A bömöldök védekezésre alkalmasak leginkább, főleg, hogy a tájoszokhoz, vagy hinéliákhoz hasonlóan... (2010.10.16. 18:32) Bömöldök
  • Utolsó 20

Gyimerlúrok

Kosina Zoltán 2009.06.03. 10:47

Gubancvilág táplálói a gyimerlúrok. A morényokhoz képest gigászi lények komótos mozgással járják a külyantok felszínét az istenek parancsára, hogy a morényokat táplálják. Az istenektől és külyantoktól kapott energiákat alakítják étellé, és itallá, hogy aztán a gyimerlúrevő morényoknak ajándékozzák azokat.

A gyimerlúrok népe - csak úgy mint a morényoké - rendkívül változatos. A három nagy törzsüket azonban egyértelműen meg lehet határozni.

A razágok szilárd testű jenyádhasonmások. Csak épp sokkal kisebbek tőlük, és testük nem földből, és sziklákből tevődik össze, hanem fából és gyümölcsökből. Van köztük olyan, amelyik csupán három-négy csupasz karból áll, és csak egy-két nagyobb, száraz gyümölcsöt terem, azt is csak akkor, ha nagyon muszáj. De van olyan is, amelyik teljes testét a morényoknak áldozza, megannyi kart növeszt, és csak néhánnyal támaszkodik, a többit mind az égnek emeli. Gyümölcsökből pedig olyan sokat terem, hogy még maga is majd beleroppan a súlyukba.

A tájoszok folyékony testű sokszínű lények. A hiádok testében élnek, belőlük táplálkoznak, és mikor eljöttnek látják az időt, alászállnak az égből ezer darabra hullva, hogy földet érve patakokká álljanak össze, és a morényok szomját oltsák. A dombos hátú jenyádok sem akadályozzák mozgásukat. Ha kedvük van hozzá, vagy épp istenük utasítja őket, bármikor felcsordogálnak akár a legmagasabb hegy tetejére is. Ha barát issza őket, éltető elixírré válnak, ha viszont ellenség, a leghalálosabb méreg válik belőlük. Sőt, ha az ellenség nem elég ellenálló, még az is előfordulhat, hogy a tájosz átveszi elméje felett a hatalmat. Földi dolguk elvégeztével - kifakulva, elgyengülve - hosszú utazásra indulnak az ég felé, ahol a hiádok már várják őket.

A légtestű hinéliák nem sokban különböznek az élettelen szelektől. Legfeljebb csak annyiban, hogy ők gondolkoznak, terveznek, és ha kell akarattal ölnek. Létük célja nem a morényok táplálása. Az ő feladatuk a harc. A gyimerlúrok leggyorsabbjaiként a legtöbb morénynál is sebesebben jutnak át az ellenséges területekre, és összecsapnak gyimerlúrral, morénnyal egyaránt. Ha pedig egyedül nem bírnak ellenségükkel, egyesítik erőiket, és pusztító tornádóvá összeállva söprik el a lényeket. Ha pedig erejük fogytán, visszatérnek saját vidékükre, felemelkednek a magasba, és a hiádok oltalmában pihennek, míg ismét harcra készek nem lesznek.

Címkék: isten gyimerlúr razág tájosz hinélia hiád külyant jenyád morény

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gubancvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr781160800

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lola24 2009.06.03. 10:57:54

Földi dolguk elvégeztével - kifakulva, elgyengülve - hosszú utazásra indulnak az ég felé, ahol a hiádok már várják őket. - és ott mi lesz további sorsuk?

Kosina Zoltán 2009.06.03. 11:09:28

Táplálkoznak, megerősödnek, ismét eltelnek az istenük éltető fényével, vagyis azzal az esszenciával, amivé a hiádok alakítják ezt a fényt.

Ithor 2010.10.16. 17:47:29

Minden szél hinélia az Utolsó létsíkon? Honnan tudja az egyszerű morény, hogy ellenséges vagy barát hinélia tart felé? Nekik is van színük?

Kosina Zoltán 2010.10.16. 18:25:02

Minden szél hinélia, mint ahogyan minden szellőt láthatatlan lényként is el lehet képzelni. Azt pedig a morényok nem is látják, hogy egy hinélia feléjük tart, már csak akkor, amikor meg érzik a bőrükön. Színük alapjában véve nincsen, ugyanis testükön átvilágít az őket irányító ütiát fénye, ám támadás során annyira összesűrűsödnek, hogy felveszik üptiátjuk színét. Ilyen támadás lehet, ha a hinéliák mérges köddé, vagy tornádóvá alakulnak.
süti beállítások módosítása